Az obstruktív alvási apnoés (OSA) betegek általában alacsony tengerszint feletti magasságon élnek. Ha a hegyekbe utaznak, a megváltozott oxigéntenzió miatt állapotuk rosszabbodhat. Svájci kutatók most kimutatták, hogy a CPAP kezelt 51 OSA betegnél nagy magasságban megelőzheti az állapotromlást az autoCPAP rendszer mellett az acetazolamid adása.
 

A GLCCI1 genetikai variáns hordozása esetén kevésbé reagálnak az asztmás betegek az inhalált glükokortikoidokra. A jelenség hátterében az állhat, hogy az SNP jelenlétében kevésbé expresszálódik az érintett gén.

A lebrikizumab, egy IL-13 elleni antitest adásakor javul a tüdőfunkció asztmában. A kezelés különösen akkor hatásos, ha magas a kezelés előtt a szérum periosztin-szint. Sokszor az asztmás betegek nem reagálnak megfelelően az inhalációs szteroidokra. Ilyen esetekben felmerült, hogy a megváltozott IL-13 expressziónak kiemelt szerepe van a betegségben. Egy kettős vak vizsgálatba 219 olyen beteget vontak be, akik nem reagáltak az inhalált szteroidra.